A véletlen két emberrel hozott össze a múlt héten és mindkettőnek gyártottam egy-egy huarache szandit. :)

December óta cardiózok, de még csak most kezdek el újra futni,mert a lábaim még nem voltak elég erősek. Vibram Five Fingersben futópadozok 15-20 perceket. 

Remélem tavaszra megerősödik rendesen a lábam! 

Kinek volna kedve kijönni a szigetre mezítláb, vagy minimalista lábbeliben futni?  

A futótechnikárol egy jó kis videó:

www.youtube.com/watch

A téli futásokhoz érdemes rétegesen öltözni:

www.youtube.com/watch

Nahát miket találtam. 

1. Bekerültem a médiába. :)

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/terjednek-mezitlabas-cipok

2. Kb. velem egyidőben valaki elkezdett egy mezítlábas életstílus oldalt: 

http://www.mezitlab4ever.atw.hu/

3. Az Index fórumán is található egy kapcsolódó topic:

http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=50&t=9102930&na_order=

Ma dél körül kimentem kicsit futni, amiből egy másfél órás séta lett, ebből kb. 1 óra mezítláb, a többi huaracheban és kb. 20 perc kocogva(kb. 4x 5 perc), mert futásnak nem nevezném, amit most műveltem. :) AMikor éreztem, hogy kezdenek bemerevedni a vádliaim, akkor abbahagytam, hogy ne hajtsam szét magam, mint tavasszal. 

Az elején alig éreztem a kisebb lábujjaimat a hideg, árnyékos aszfalton, de aztán bemelegedett. Igyekeztem lassan futni, hogy a pulzusom ne menjen az egekig, meg a technikára akartam figyelni, meg a ritmusra, nem a sebességre. 

Mostanában egyre többször gondolok arra, hogy vajon van-e értelme a sebességet hajszolni? Miért nem elég a mozgás öröme? Hova sietünk? Tudom hogy motiválhat az iső, mert megmutatja, hogy edzettebbek lettünk, illetve mérhetővé teszi a fejlődésünket, de valahogy a másik fele is megfordult most a fejemben. 

A járdán egyre több gesztenye és falevél hever, a nagyréten meg lenyírták a füvet jó rövidre így isteni volt sétálgatni a kicsit nyirkos fűben és a szikrázó napsütésben. 

Jó kis esős idők voltak mostanában és a hideg is közeledik. Gondoltam utána nézek vajon mivel lehetne edzeni télen, esőben, ami közel álla  mezítlábas érzéshez. 

A Feelmax csuka a héten megadta magát, majd meg is találtam a neten, hogy az újabb modeleken már más talp van, ami vízálló és kopásállóbb, illetve 1 helyett 1,1 mm, illetve a futócipőnek szánt Osma 2,2 mm vastag talppal készül.

 Természetesen itthon nem lehet kapni ilyet, de akkor mit lehet tenni? 

A Vibram Five Fingers eléggé széllel bélelt, mint ahogy a Feelmax Osma is nagyon jól szellőzik, ergo télen, hidegben, esőben nem ideális.

A VFF KSO Trek, amit terepre szánnak és azt hiszem neoprénes felsőrésszel készül az alig kapható itthon. (Mountexben) 

A Huarache szandál maximum neoprén lábtyűben lenne hordható, de ilyet még nem hallottam. :)

Marad a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a búvárok által már használt neoprén csizma, amik elég melegek, vízállóak, a sziklás tengerpartot is bírják, meg a sót és még nem is csúsznak vizes felületen. 

Még nem néztem szét sok búvárboltban, de a Decathlonban van Tribord BOT 100, ami egy 3 mm-es neoprén zokni, gumi talppal. 5390-ért már vihető is és ahogy láttam talán van az én méretemben is (47).

Tudom, tudom hülyén néz ki. :) De egy VFF és a mezítlábas futás után már megedződtem érdekes nézések ellen. :)

Talán délután meg is nézem a nem túl közeli Decathlonban, ha meg nem válik be, akkor majd keresünk jobbat valami búvárboltban. 

Hogy futásról is essék szó:

Mivel lassan 8 hete nem sportoltam semmit és futni még ennél is régebben voltam ezért nagyon fokozatosan kezdem újra. Mivel még heti 2x gyógytornázom ezért oda (1,5 km) kocogok (meg vissza is), egyelőre csak részleteket, a többi séta. Ha jól bírom, akkor talán egy 3 alkalmat is keresek majd a hetemben, hogy futkározzak egy kicsit.  

Türelmet tanulhatok most, mert a motivációval nincs gond. :)

Megkaptam az engedélyt a futásra, szóval napokon belül újra nekivágok az aszfaltnak. :)

Megpróbálom elcsípni a napsütéses időket és amíg lehet mezítláb futni. Mivel lassan 7 hete nem sportoltam ezért elképesztően punnyadt vagyok, de pár perces futás, séta verzióval fogom kezdeni.

Eddig is szinte minden nap elsétáltam az Árpád hídtól a Király utcáig, ami kis 40 perces séta.

Elnézést kérek, de augusztus elején eltörtem a karomat egy balesetben és egyelőre lábadozom, de futnom nem szabad. :(

Fussatok helyettem is! :)

Múlt csütörtökön futottam 1h15min-et olyan 160 körüli pulzussal, majd vasárnap egy 2h15min-et 150 körüli átlaggal. Mindkétszer a huaracheban futottam és a mp3 nélkül, biztos lassabban szedtem a lábaimat, de most nem is a távolság volt a lényeg, hanem az időtartam és a pulzus.

A 2 óra feletti még sok nekem éreztem, de ma már egész jól vagyok, szóval a héten kicsit lazítósabb, pihenősebb futások lesznek.

Múlt héten vettem két futónacit a Spuriban. Láttam náluk Nike Free-t, de csak 10-es méret körül volt nekik. :(

 A csütörtöki 1,5 órát igyekeztem egy kis munkával és vasárnapi, hétfői tekergéssel pihentetni. Vasárnap kb. 50 km-t tekertem, majd hétfőn egy rövidet, kb 20 kmt egy borzalmasan pocsék este után, ahol kb. 3 órát aludtam, mert elkezdett fájni a gerincem. Délutánra már egész jól voltam és mivel nagyon tele voltam energiával ezért estefelé a Mezítláb a parkban, c. film megnézése után kimentem a szigetre a huarachemban. Semmi köze a filmnek a mezítlábas futáshoz, de nagyon jókat nevettem rajta. :)

Elvileg terveztem, hogy leveszem, meg sokszor nagyon erős késztetésem is volt rá, de végül maradt a lábamon. Még mindig nagyon szeretem, nagyon természetesen lehet benne futni. A Feelmax a legvékonyabb talpú, de lassan majd be kell kenni a Plasti Dippel a talpát, mielőtt késő lenne és kilyukad.

  A sziget tele volt , pedig este 7-8 között mentem! Nem igazán voltam okos, mert laza otthoni átmozgatás után, mindenféle bemelegítés, nyújtás, lazítás nélkül elkezdtem futni,de jól esett. A végén elkapott egy szép, de legalább meleg eső, így 55 percet mentem, otthon persze egész este masszíroztam a vádlimat, mert még mindig az a leggyengébb, főleg az alja keményedik be. Viszont most nem vittem mp3-at, de igyekeztem pörgősen, kis lépéshosszal futni. A pulzusmérőt is csak nézegettem, olyan 165 körül voltam , de nem volt kedvem 140 körölüvel döcögni. :)

 Ma pihi és szerdán, vagy csütörtökön igyekszem egy újabb órásat futni, hét végére meg egy hosszabbat tervezek, de majd meglátjuk mi lesz belőle. Ha végre tiszta lesz teljesen a sziget a viharok utáni sok faágdarabtól, meg szárazabb idő lesz,akkor újra mezítláb kéne futni és lassan el kellene mennem egy kis kirándulásra mezítláb a hegyekbe, hogy szokja a talpam.

 El is felejtettem mondani, hogy megjött a hetekkel ezelőtt rendelt Barefoot könyvem:

www.runbare.com/597/barefoot-running-the-book-is-out/

 Már a felét kb. elolvastam, nagyon jó, bár a sok netböngészés után már kevés az ujdonságtartalma számomra,de azért megérte. Tudtommal ez az első átfogó mezítlábas könyv és tényleg rengeteg témát érintenek benne. Amolyan mezítlábas mindentudó. :) 

Egy hét kihagyás, akarom mondani időjárás miatti kényszer pihenés után, tegnap kimentem végre a Margitra. Még eléggé tele van faágakkal a viharok után, ezt éreztem is a talpam alatt, ui. az 1 mm-es talpú Feelmaxban futottam. Az első fél óra gond nélkül ment, 1 ór körül már kicsit éreztem,hogy nem olyan ruganyos a léptem, de végül 1,5 órát döcögtem. 

Este kipróbáltam a Tarahumara indiánok másik "fegyverét", a Huarache mellett, ez a Chia nevű mag.

A chia a spanyol zsálya magja. Elképesztő mit tud:

www.edenkert.hu/konyhakert/gyogynovenyek/chia-salvia-columbariae-gyogyhatasai/2523/

www.youtube.com/watch

Megpróbálok egy kis rendszert vinni a futásaimba, szóval heti 3x megyek futni, abból 2x1 óra és 1x2 óra futás van belőve,amit a múlt héten már sikerült teljesíten. 

A lényeg, hogy alacsony pulzuson futok és ehhez ugyan elképesztően lassú tempó is párosul,de ez idővel gyorsabb lesz (azonos pulzuson). :) 

Az alábbi anyagokat igyekszem szem előtt tartani: 

www.freeweb.hu/powerhiker/hadd.htm

futas.net/cikkek/Hadd.pdf

Valamilyen talpsérülést sikerült beszereznem a VFF teszt során (begyulladthatott valami a talpamban a lábujjak tövénél), így pénteken a New Balance RC205 került felavatásra. Kiszedtem a talpbetétet és zokni nélkül mentem ki benne a szigetre. Nagyon könnyű (220 gr) és viszonylag vékony talpú is. A talpam szerencsére semmi rosszat nem érzett benne, de azért nagyon más érzetre, mint mezítláb futni.

Elég álmos voltam egész nap, nem voltam kipihent és csak egy 5 km-es kocogás volt előirányozva, hogy az izmok mozogjanak,de a talpsérüléseket kíméljem a cipővel.

Megint belebotlottam az unokatestvérembe, aki 4.30-as tempót irányzott elő magának. Csatlakoztam hozzá, de kb. 1,5-2 km után éreztem, hogy gyors nekem. A pulzusom is 178-ig felment, szóval kiálltam mellőle, hogy pihenjen a pulzusom. A délelőtti étkezés is keményen belekötött a gyomromba és nem tudtam könnyedén lélegezni tőle. Kocogtam lazán és amikor jött visszafelé, akkor megint próbáltam tartani a tempót. Most még kevesebb sikerrel! :) Na, ez még kétszer megtörtént, aztán elindultam hazafelé döcögve. kb. 10 km-t futottam és abból kb a fele ilyen tempós volt.

Igyekeztem amennyire lehet talppárnára érkezni. Néha lassúnak éreztem a tempót, néha gyorsnak, én jóval könnyebb tempóban szoktam futni és ilyenkor inkább a vádlim fárad el, mivel kicsiket lépek. Viszont itt már a combom is jobban megdolgozott a hosszabb lépéseken. Amennyire tudtam próbáltam 180-as lépésszámmal dolgozni végig. Érdekes volt látni, hogy az unokatestvérem is kb ilyen lépésszám körül haladt ebben a tempóban.

Másnap Egy kis kitérővel kitekertünk a barátommal Kisoroszihoz, meg vissza. (110 km) Persze nem egyben tekertem, mert életemben nem tekertem ennyit még egy nap. Volt közben egy finom ebéd is. Igyekeztem pörgös áttétellel dolgozni, azaz itt is a 180-as lépésszámmal azonos pedálfordulatot igyekeztem tartani.

 Miután hazaértem rögtön megmasszíroztam magam a kis "görgőmmel".

Már írtam a trigger pont terápiáról. Kicsit elkezdtem beleásni magam és nagyon jól használhatónak tűnik! A vádlim betonkemény volt az utóbbi időkben és a megfelelő trigger pontok nyomása után másnap reggel olyan frissek és lazák voltak, szinte semmilyen feszülést nem éreztem bennük.

Trigger pontok a testen:

http://www.csontmester.hu/images/trigger_pontok_vj.jpg 

A trigger pont terápiához kapcsolódik az SMR masszázs, amelynél ugyanezen pontokat masszírozza az ember magának úgy, hogy egy kb. 15 cm átmérőjű polifoam hengerre ülünk, fekszünk, vagy csak a vádlinkat tesszük rá. Csak el kell kezdeni bokától fölfelé haladni, lassan amíg el nem érünk egy trigger ponthoz. Ezek nyomásra érékeny, kissé fájdalmas pontok, amelyek nyomásával a hozzá tartozó izmot el lehet lazítani. Szóval, ha fájós pontnál vagyunk, akkor itt kicsit megállunk (kb. 30 mp), majd görgetjük tovább a hengert. Oldalt, hason és háton is végig kell görgetni magunkat.

Mivel ekkora hengert nem gyárt a Polifoam cég és az eredeti 15 cm-est kb 6-8000 ft-ért mérik(USA-ban 10 $!), ezért a Decthlonban vett uszodai gyerekjátékot használom, a "Nudli"-t. :) Ez egy kb 120-130 cm hosszú, 8-9 cm átmérőjű színes habhenger, ami elég kemény ahhoz, hogy ráfeküdve nem nyomódik össze. Nem emlékszem az árára, de szerintem 1000 ft alatt van. Bár egy 2,5 literes üdítős palack is jó lehet, mert azok formája tökéletes henger. :)

SMR masszázs videók:

https://www.youtube.com/watch?v=BM7nKUCpJ6E

https://www.youtube.com/watch?v=0ZIl0QxOgKc&feature=related

Tegnap leteszteltem az új KSO-mat. Melóban kb. 8 órát volt rajtam, majd egy bő 10 km-es futásra mentünk el a Hajógyári szigetre.

Mivel zárt a KSO és mezítláb viselem, ezért kicsit fura elsőre ha belenedvesedik az ember lába. Szerencsére az én lábam nem izzad nagyon, szóval nem vészes ezt megszokni. A talp vékonysága miatt minden nagyobb, vagy hegyesebb követ megéreztem benne. Futáskor a talajfogást jobban érezni, mint cipőben, de a mezítlábas érzékelést tompítja. Mivel a lábujjak egész pontosan helyezkednek el, ezért nem nagyon mozog az ember lába a VFF-ben. Így nincs is értelme a tépőzárat meghúzni. A lábbeli úgysem esik le a lábunkról és így is szépen követi a vékony talpgumi a talpunk hajlását, csavarodását. Ha meghúztam erősebben a térőzárat,akkor azt éreztem, hogy a mozgástartományomat csökkenti és csak vágja a lábfejem fölöslegesen.

Már írtam, hogy a VFF viselkedésre hasonlít egy zoknihoz ezért meg kell szokni, hogy nincs semmi, ami kijavítaná a talajfogási hibáinkat, azaz nem tartja az izmaink helyett a bokánkat és megnyomja a talppárnánkat egy-egy kiálló kő, kavics. 

Mindenképpen érdemes nagyon türelmesen kezdeni a hordását!!! Először csak 1-2 órát javasol a gyártó és tényleg nagyon igénybe veszi a vádli, a talp izmait. Ha valaki eddig cipőben járt, akkor könnyen csonthártya-, ín-, vagy izomgyulladást szerezhet, sőt akár a lábközépcsontok fáradásos törése is előfordulhat. Nekem tegnap a futás végén (kb 10 órás viselés után fájt némelyik lábujjam töve. Kicsit meg is ijedtem, mert elég erősen! 

Futás után egy hideg zuhannyal, jegeléssel igyekeztem csökkenteni a forró, kicsit begyulladt érzetett.

Összességében egy nagyon hasznosan használható lábbeli, megvéd a külső behatásoktól, akár futni, sziklát mászni, túrázni, vagy úszni is mehetünk benne. A talpa nagyon jól tapad. Természetesen vizes márványon ez is csúszik. :) Mindenképpen érdemes kipróbálni, esetleg megvenni csak utcai, vagy munkahelyi gyloglásra, mert erősíti a lábizmokat és akár futóknak is remek lehet ebben gyalogolni 10-20 percet a futópályáig, ui. a sarok letételét elkerüljük gyalogláskor, a térdünk is végig hajlítva van és ez nagyon jól bemelegíti a lábizmokat és az izületeket.

Tegnap sikerült némi tapasztalatot szereznem a boltban VFF próbálásügyileg. Nagyon fontos a pontos méret kiválasztása, ebben próbálok pár tippet adni.

A különféle modellek nem tökéletesen egyformák érzetre, ha beléjük bújsz. Volt olyan, hogy valakinek 1 számmal eltért a kényelmes Classic a KSO-tól. Fél méretek sajnos nincsenek, ezért érdemes jól megfontolni melyiket vásárold. 

 Ha levetted a cipődet, akkor érdemes zokniban, vagy mezítláb ugrálni, sétálni pár lépést, kinyújtóztatni a lábujjaidat. Néhányszor letérdelni hogy a lábujjid hegyén támaszkodj. Ez azért fontos, hogy a lehető legnagyobbra nyújtóztasd ki a lábad. 

Körülbelül a cipőd méretével azonost kérj és a lábadhoz mérve máris látod, hogy nagyjából jó lesz-e. Érdemes hasonlóan gondolni a VFF-re, mint amikor kesztyűt próbálsz fel.

Tedd a földre a VFF-t. Dugd bele a lábfejed, majd a lábujjaidal kezdje el kaparni, így előre kúsznak, mint valami kis kukacok. A legkönyebb a nagylábujjadat bebújtatni, utána próbáld a többit is sorban behelyezni. Talán a leghatékonyabb, ha a nagylábujj és a mutató közötti lábujjközbe benyomod az egyik ujjadat (kéz ujj, nem láb :)) , majd így haladsz végig minden közön és betolod ameddig csak tudod. Ez hasonló, mint egy kesztyű felvételekor a kezek összekulcsolása. Körülbelül a feléig, 2/3-ig fognak a lábujjaid így becsúszni, ekkor már nyugodtabban lehet felhúzni a sarkát a lábtyűnek. Elég vékony anyag, jobb nem erőlteteni, tépni.

Ha fent van a lábadon, akkor ne húzd meg a pántot, tépőzárat, csak állj fel és járkál benne. Megint letérdelhetsz a lábujjaidat visszahajtva. Érzetre egy kicsit kitágult, laza zokni, vagyis inkább lábtyű érzetét kell, hogy keltse. :) Ha bármelyik lábujjadon feszül, akkor kérj nagyobbat. A VFF talpa gumi, ami felhajlik elől és hátul. Ez nem fog nyúlni, tehát a sarokcsontodtól a lábujjaid végéig nem fogváltozni a méret! A lábujjaidat próbáld minél előrébb csúsztatni, hogy a lábujjak közébe beérjen jól a az anyag, mint egy kesztyűnél. Ha ilyenkor nyomja bármelyik lábujjad, akkor nézd meg a nagyobb méretet is.

Ha úgy érzed, hogy finoman, szinte zavaróan gyengéden körülfogja a lábadat és nem nyom sehol, ha felállsz benne egyenesen és hátul a sarkadnál egy fél számnyit be tudod nyomni, akkor jó lesz a méret.

Azért kell kicsit nagyobbat választani, mert ahogy erősödik a lábad, kicsit vastagodni, izmosodni fog. Futáskor sem jó ha feszes valamelyik lábujjadon, mert zavarhatja a körmödet. Előfordulhat, hogy bedagad a lábad és akkor is jobb, ha nem szorít és ha kicsit hűvösebb lesz,akkor talán egy lábtyű is jó ha még befér a VFF-be.

A pántot, tépőzárat nem kell meghúzni, mert nem szükséges, ui. csak annyi a lényeg, hogy a VFF talpa a talpaddal együtt hajoljon és nem tudj kilépni belőle. Szóval csak enyhén feszítsd meg. Ha a tépőzárat nem tudod eredeti, normális állapotára húzni, akkor kicsi, ha nagyon túl kell húzni, akkor nagy. Először fura lesz, mert sokan a szandálok, cipők feszes, kemény tartását keresik, pedig a VFF közelebb áll egy régi, kissé kinyúlt téli zoknihoz. Szóval a lényeg,  hogy ne essen le a lábadról. Ezt a Classicnál nehezebb belőni, mert abból könnyebb kilépni, míg a Sprint és a KSO tépőzárja megfogja a rüsztöt.

Nagyjából ennyi! :) Értesítsetek, ha vesztek VFF-t! ;)

Már írtam a talán legismertebb minimalista lábbeliről a Vibram Five Fingers-ről. Egyesek szerint ez a legjobb választás, ha hoszabb távot szeretnénk futni, de a mezítláb érzetről nem szeretnénk lemondani túlzottan.

Nos, eljött a rég várt nap! :) Ma megérkeztek a VFF-ek a Mountexbe. Már alig várom, hogy felpróbáljam! Szorítsatok, hogy a legnagyobb méretű (47-es) jó legyen! :)

Ha megjártam a boltot, akkor írok ide a benyomásaimról, árakról, típusokról, méretekről, stb!

Tik-tak, tik-tak......... 

Na, megvan! :) VFF KSO (keep stuff out) verzió. Ugyan nem a várt színben, hanem szép rozsdabarnában érkezett, nagyon puha és vékony a felsőrész, ami az aláöltözetek anyagát egy ki neoprént és egy nagyon vékony, kicsit a fürdőruhák vékonyságát idéző anyagból áll. A 47-es méret még egy picit nagy is így első érzetre. Kb. egy fél számmal nagyobb a lábamtól, de szerintem jó lesz ez, mert pl hideg időben lábtyűt is szeretnék venni alá és nem is igen kell ezeket a lábbeliket feszesre állítani,mert a talppárnán tipegéskor, nem mozdul el semerre a lábon.

Nincs benne talpbetét, a talpán a hajszálvékony barázdák alig látszanak, de jó mélyek, így később is minden lépésnél kicsit szétnyílnak ezek és jól kapaszkodnak. Nagyon kényelmes, lábtyű szerű érzés viselni, a lábujjak elhelyezésével sem volt igazán sok gond ( a jobb kislábujj makacskodott egy picit :) ).

Azt hiszem jó időben, ahol tudok mezítláb fogok futni. A KSO jó lehet hosszabb, akár ultrafutásoknál is (főleg Attiláknak :) ), illetve terepen is. Azt tudni kell, hogy közelebb áll a mezítláb érzethez, mint a cipőhöz, így terepen sem lehet "ész nélkül" futni benne, mert nem tartjaa bokát, mint egy futócipő, nem is csillapít annyit. Tehát komolyabb köveket, kavicsokat, autókerék általi bordákon való egyensúlyozást, kerülni kell vele, mint rálépni.

A tartosságáról még nem tudok nyilatkozni,de komolyabb terepeken természetesen a kövek, élek ki tudják ezt a vékony felsőrészt szakítani, amiről már láttam képeket, de egy kis cérnával bárki összevarhatja ezeket a karcolásokat.

Érkezett sima bebújós(CLASSIC), ennek a tépőzáras verziója (SPRINT), valamint az enyém,ami a legzártabb (KSO). Hölgyeknek jött rózsaszín is !:)

www.vibramfivefingers.com/ 

Még a webshopon nincsenek a VFF-ek, de remélhetőleg napokon belül lesz:

http://www.mountex.hu/boltok

 Szombaton nem bírtam magammal és huaracheban felmentem( bkv-val) a Hármashatárhegyre (HHH) a Fenyőgyöngyéhez, hogy körbefussam (kb 9 km). Isteni idő volt, teljesen jól bevált a szandál, bár figyelni kell minden lépésre. A lefelé menetben nagyon szaporázni kell a lépéseket mert erősebb fékezésnél kicsit jobban vág az ujjak között. A talpam nedvesedett be egy kicsit, amúgy nagyon jó benne futni.

Sajnos a jobb forgóm és a jobb térd alatt kívül most is fájt, annyira, hogy többször belesétáltam. Csak futásra jön elő olyan 10-20 perc után. A vádlim természetesen még mindig nem az igazi, de nagyon jól ment volt ezeket leszámítva, kb 160 körüli pulzussal. Remélem hamar helyre jön a lábam, mert szeretnék sokszor feljárni, mert gyönyörű útvonal.

Megközelítés: A Kolosy térről 65-ös busszal a Fenyőgyöngyéig, majd az alábbi oldalon van térkép a 12 km-es verzióról:

www.futas.net/utvonal/utvonal.php  

Egyéb HHH futókörök:

www.mozgasvilag.hu/hir/kuttor_csaba_kedvelt_futoterepei_harmashatar_hegy

Na, még egy forrás, talán a legjobb: 

www.futoterkep.hu/cimkek/H%C3%A1rmashat%C3%A1r-hegy/

Jelentem szerda helyett kedden zavartam le az 5 km-emet, ami kb 4-ig egész jól ment, de utána már elég kemény volt a vádlim és nem is sok csillapítással dolgoztak. 

Pihentem pár napot, bár csütörtökön és  ma pénteken is kb. 8 órát voltam nagyon vékony talpú lábbelikben( huarache, Feelmax Panka). Ma munka után kimentem egy újabb 5-6 km-t futni, de viszonylag sokszor megálltam, hogy kicsit megrázzam, nyújtogassam a vádlimat, hátha így tovább bírom. Igyekeztem futás előtt és után is eleget nyújtani, de még mindig nem érzem azt a gyakorlatot,ami kilazítaná a vádlifeszülésemet! Végülis időben majdnem ugyanannyit mentem időre, mint szoktam, csak most néha igyekeztem kenyai futónak érezni magam és kicsit nagyobb lépésekkel, tempóztam, persze ilyenkor a pulzus is 170 felé ment, de nagyon jó volt ez a lendületesebb futás. Természetesen bőven van mit erősödnöm,de remélem őszre már talán tudok nyomni egy ilyen tempósabb 5 km-t is, minden nehézség nélkül, illetve jó lenne a Nike félmaratont tisztességes idővel lefutni , lehetőleg mezítláb (vagy VFF, huaracheban)! :)

A huarache-mon ma visszacseréltem a bőrszíjat kötélgyűrűre, de sajnos el is szakítottam a jobb láb belső oldalán a gumitalpat. Megragasztottam Tip-top ragasztóval, meglátjuk mennyit bír, legfeljebb ütök rá egy újabb lukat, vagy végső megoldásként új talpat vágok ki! :)

Praktika: Észrevettem, hogy a talppárnám közepe hajlamos befülledni a huaracheban és ettől fel is puhul ott a bőr (nedvesség), ami utána 1-2 kmig eléggé érezteti magát futáskor. Gyógyszertárban vettem izzadsággátló folyadékot,amivel majd bekenem a talppárnámat, ha legközelebb huaracheban akarok közlekedni. Vettem még vízhólyag elleni tapaszt, meg Betadinet is. :)

Elvileg vasárnap megint kimegyek, addig igyekszem a vádlimat árnikakrémmel masszírozni és tanulmányozgatom a Trigger Point terápiát, ami állítolag nagyon hasznos önmasszírozási technika.

www.tptherapy.com/

Tegnap előadást tartott Dean Potter, az amerikai sziklamászó, bázisugró és slackline-os. Dean rengeteg elképesztő dolgot művelt már. Szólóban (kötélbiztosítás nélkül) mászott meg elképesztően kemény sziklautakat, 30 m feletti slackline sétái vannak kb. 1000 méterrel a föld fölött.(a kötéltáncosok 5-10 méterenként megfeszített drótkötele helyett, csak a két végpontján meghúzott 2,5 centi széles heveder) Valamint ő tartja a bázisugrók rekordját a leghosszabb repülés kategóriában. "Denevérruhában" több mint 3 percig repült!

Dean gyakran mászik mezítláb, a hevederezés közben is természetesen mezítláb van és a Yosemite völgyben lakik, ahol sokszor cipő nélkül futva közelíti meg a sziklautak beszállási pontját.

Az előadása után sikerült pár mondatot beszélnem Deannel és elmondta, hogy a téli időszakban órákat fut, hogy az állóképességét szinten tartsa. Szinte mindig mezítláb fut el a tőle kb. 8 km-re fekvő Half Dome-hoz, teljes mászófelszerelésben. Már olvasta az utóbbi évek egyik legfontosabb mezítlábas futásról szóló könyvét, a "Born to run"-t, ami nagyon tetszett neki is és mesélte, hogy amerikában mostanában egyre többen érdeklődnek a barefoot futás iránt. Dean vegán étrendet követ és bőségesen fogyaszt vizet, mellette E vitamint szed, nem használ semmilyen krémet,  nagyon finom csiszolóvászonnal teszi simábbá a bőrét, ha valamilyen bőrsérülése van.

Egy dokumentumfilm Dean Potterről: 

www.youtube.com/watch

Vasárnap kimentem szurkolni, nézelődni a Vivicittára.

Az élmezőny technikájáról nem érdemes írni, de a többieknél a legszembetűnőbb volt a lassú lépésszám, aztán persze jópáran a sarkukat is odaverik. A tömegben 2 olyan futót láttam, akik közel ideálisan, lazán, de gyorsan lépve futottak! Az egyiknek egy nagyon lapos talpú, könnyű Kalenji Eliofeet cipője volt, amit én is megnéztem anno. a Decathlonban.

Vivicitta után elmentem görkorizni vagy 15 km-t, keresztedzés gyanánt.

Hétfőn legyártottam két hölgynek egy-egy pár huarachet! :) Szerdán mindenképpen kimegyek futni! :)

Csütörtökön és pénteken 7 órát volt rajtam a Huarache.

Benyomások: Nem kell szorosra kötni ilyenkor, ha csak járkálok benne. Ami érdekes a dizájnban , hogy a lábujjak közti szár lazul, ha lépünk benne, mert ahogy behajlanak a lábujjaim, a lábujjak közti csomó is közeledik a bokához. Amikor levegőben a lábfej,akkor meg alig érezni a feszülést, mert olyan könnyű a szandi. A sarkakon egész alacsonyan tartom a fűzőt. Lent a sarokcsonton, mert ott kevésbé érzékeny a bőr és nem zavarja, vágja az Achillesemet. Amúgy nagyon könnyű, jól szellőzik. Talán érdemes használat előtt egy kis hintőporral beszórni a lábat, hogy ne nedvesedjen a gumitalpra. Az én lábam nem izzadékony, de 7 óra után egy pici nedvességet azért éreztem. 

Amire vigyázni kell! Kicsit sokat hordtam és a sok vastagabb talpú lábbeli után ez a 4mm-es talp nagyon fapados. A második nap végére már kicsit érzékenyek voltak a talppárnám alatti szalagok, izmok, ui. nagyobb nyomást kaptak. Szóval a Vibram Five Fingerst is ugyanígy, nagyon fokozatosan kell bejáratni, mert az is 4mm-es talpú!

Péntek délután olyan szép idő volt, hogy az esős napok után nem bírtam otthon maradni és ugyan érzékeny volt kicsit a talpam a huarachetól, de kimentem a szigetre egy 5-öst futni.

Alig értem ki, még le sem vettem a Feelmax cipőmet már megismertem az unokatestvéremet, akin láttam hogy most tempósabban fut, mint szokott. Általában ultratávokat fut, szóval kellemesen lehet mellette futni, de most gyorsabb volt. Gondoltam elkísérem az atlétikai centrumig, aztán jövök vissza a tempómban. Időm nem volt levenni a cipőm, de az 1mm-es talpban is majdnem ugyanolyan futni, mint mezítláb. Beszélgettünk a blogomról és így még beszélnem, magyaráznom is kellett sokat a tempós futás mellé. Hát fel is ment a pulzusom 177-ig! :) Igyekeztem kicsiket, kicsit szaporábban lépni, mint ő, mert Lujzát kikapcsoltam amíg futottunk, de az is lehet hogy 180-nál gyorsabban szedtem a lábaimat. Gondolkodom egy 185, 190, 195, 200-as Lujzán, illetve zenei válogatáson, hogy megnézzem melyik milyen érzés. Ui. visszafelé egész lassúnak tűnt a 180-as lépésszám, bár a vádlim annyira beállt, hogy az Árpád híd környékén már nem sok csillapításom volt és csak tipegtem,mint egy gésa. 

Mostanában annyit voltam kvázi mezítláb, hogy nagyon megtornáztattam a lábizmaimat. Érzem is a hatását, mert sokat kell masszíroznom, nyújtanom őket, hogy használhatóak legyenek. Tegnap szinte egész este masszíroztam, nyújtottam. Pici sérüléseket is összeszedtem, amiket ki kell kúrálnom szépen! 

Vasárnap szerintem kinézek a Vivicittára, hogy szurkoljak és figyeljem a futóstílusokat. :)

Mivel jó ideje kíváncsian néztem ezeket a sarukat így ma a rossz időre való tekintettel, edzés helyett, kis utánajárással és kb. 1 órás kézimunkával elkészült az első Huarache szandálom.

A Youtube-on találtam videókat ezekről a mexikói indiánokról, akik a köves terepen, komoly szintkülönbséggel járó kb. 160 km-es futóversenyükön csak egy ilyen sarut viselnek. Ők autógumiból és bőrszíjból készítik.

Az alábbi oldalon találtam részletes angol nyelvű leírást, illetve egy 3 részes videót a youtube-on az elkészítésről. Nagyon könnyen, gyorsan és mondanom sem kell olcsón elkészíthető, könnyű, egyszerű és bármikor újat készíthetünk percek alatt.

www.invisibleshoe.com/how-to-make-huaraches/

A youtube videók:

www.youtube.com/watch 

Az anyagokat egy cipőkellékes boltban vettem, a fűzőt én egy hegymászó boltban kapható nagyon vékony kötélel oldottam meg, mert cipőfűzőt, illetve kb. 2 m-es bőrszalagot nem nagyon kaptam. A legelső képen látható módon kötöttem most meg, ami egyszerű fel és levételt biztosít. Az eső miatt a tesztelés még várat magára, de úgy tűnik jó lett! :)

Nem csak futásra, hanem nyáron utcára, strandra, bárhová tökéletesen megteszi. Talán ez a lábbeli áll a legközelebb a mezítlábas érzethez.

Köss a derekadra egy övet, akassz rá egy karabinert, vagy egy gyűrűt, ami nagyobb átmérőjű az öved szélességénél. A karabinert(gyűrűt) helyezd a hátadhoz a gerinchez. Végy egy erős zsinórt, kösd az egyik bokádra, majd fűzd át a karabineren. Ezután állj egy székhez a már köteles lábadat kissé rogyasztva, a másikat tedd a szék háttámlájára, lehetőleg minél közelebb legyen ez a bokád a fenekedhez. Ezután kösd meg a zsinórt ezen a bokádon is. (Tehát egyik bokádtól a másikig megy a kötél, keresztül a derekadon lévő karabineren.) 

A feladat: Egy lábon állsz, megtámaszkodsz a szék támláján és először ugorva próbáld megcserélni a lábaidat. Azaz egyik lábról a másikra ugrunk! Ha már ügyes vagy, próbálj meg segítség nélkül helyben futni. Érdemes epakolni mindent a közelből, ha véletlenül esnél egy bazi nagyot! :)

Mivel a zsinór hossza nem változik, ezért a lábváltáskor az egyik lábadat felhúzod a zsinórral a fenekedhez, mikor a másikon állsz.

Szerintem jó kis gyakorlat megszokni, hogy emeld a lábad magasra !

Ha kitaláltam volna valami újat, akkor megyek is a találmányi hivatalba! :)

Kicsit próbáltam 180-as tempóban, hát ugyan kajálás után voltam, de hamar kidöglesztett egy kis helybenfutás! :) Ja, és tegnapról még merev a vádlim is ! :)

Próbáljátok ki! 

Péntek délután egy laza 20 km-t tekertem egy kedves ismerőssel,a bringás cipő úgy nyomta a lábam !:( Direkt a legnagyobbat vettem anno. és ez is rövid, bár ha jól betépőzárazom és kicsit a húzást eröltetem és nem a taposást, akkor nem is vészes!  Szombaton olyan 45 km-t tekertem, aminek egy részét igyekeztem könnyű áttétellel, de olyan 90-es pedálfordulaton tekerni, hogy szokjam a tempót. "Lujza" nem volt velem, csak igyekeztem nagyjából azt a tempót tekerni, ami az ideális. Fura volt,de meg fogom szokni! :) 

Na,  ma végre futottam! Nem írtam,de a bal lában mutató ujján lett egy kis vízhólyag,amit nem szúrtam ki. Kb. két nap után felszívódott, csak sötétvörös folt maradt a helyén, nem is fájt különösebben. Aztán tegnap kicsit megijedtem,mert olan volt mintha bevérzett volna a talppárnám pár helyen, mintha valami viszerek , vagy azok elpattanása látszana a talppárna mélyén! Mivel esténként sokszor kicsit meleg a talpam és bizsereg, ezért betojtam,hogy sokat futottam hirtelen velük! Ma jól megnéztem és csak annyi történt, hogy eddig egy pici bőrkeményedés volt a kiss lábujjaim alatt a talppárnán, most pedig elkezdett nőni a bőr a kislábujjtól a mutatóig, úgy hogy a végén bekanyarodik a nagylábujj és a mutató közé. Érdekes, hogy a nagylábujj alatti talppárna teljesen puha (még). Egy pici a sarkamon is keményedik. :)

Szóval a mai terv az volt, hogy a Margit közepén futok 5000 métert és megnézem menni ideig tart most 180-as lépésszámmal. Az Árpád híd alól indultam, volt pár tócsa, egy-két futó és bringás középen és pár busz, meg száguldozó autós. A "Lujzát" csak az egyik fülembe tettem, hogy halljam a mögöttem jövőket és a lépéseim zaját! 

Ma kicsit lazábban tettem le a lábam, mert a vádli keményedés az eddig is attól volt, hogy nem akartam letenni a sarkamat. Most jobban letettem és egész jó volt olyan 4 km-ig a vádlim. A pulzusom olyn 168-178 között volt, de a levegőt olyan 4-4 lépésre vettem és nem is lihegtem nagyon. Összességében kellemes volt futni, jó idő volt, az aszfalt először hidegnek tűnt, de futva nem olyan vészes, mintha csak ácsorogna az ember rajta.

A kavicsokról:

Igazándiból ha megerősödik kicsit az ember talpa, akkor nem sok gond van velük, mert minden lépésnél máshova esnek ezek a kis masszírozók, kivéve ha beleragad valahogy a talpba, de ez nagyon ritka és ilyenkor max. pár lépés alatt kijön, vagy ki is lehet söpörni egy kézmozdulattal, ha nagyon makacs lenne őkegyelme! :)

Na, nem csigázom a kedélyeteket tovább, az időm 25-26 perc körül volt, ami egész jó ahhoz képest, hogy nagyon kicsiket léptem ( magamhoz képest). Igyekeztem többször is figyelni a kezeimre, amiket érdemes a 90 foknál kisebb szögben tartani, én a csuklóimat valahol a mellkas vonalában tartottam, ha lejjebb engedtem,akkor szétesett a mozgás! A testemet igyekeztem kihúzni, nem dőlni előre derékból, például ha magad elé bambulsz pár méterrel, akkor lógatod a fejed, vagy előre hajolsz, ami nem jó! Inkább a távolba nézz, persze az aszfalt kavicsaira, pocsolyáira is. :) Figyeltem a csipőmre, hogy kicsit mindig toljam előrébb, mintha azt akarnám, hogy ne dudorodjon ki a popsi és ettől az előre billentéstől a térd is mindig hajlítva landol alattam. Úgy tűnik, hogy a sarok lerakása a másodperc törtrésze alatt megtörténik, a lényeg, hogy a súlyvonalunk alá, vagy mögé érkezzen a talppárnánk és semmiképpen se előrébb. Ilyenkor hiába ért le a sarkam, már nem kap nagy ütést. Az 5km után még hazafutottam, ami olyan 1,5 km.

Most pár nap pihi, szerintem szerdáig meglátom hogy alakul a talpam és ha minden ok, akkor szerdán is ez a kb. 5 km vár rám!

Ami meglepő volt, hogy a rekortán mennyire tapad, mennyire puha az aszfalt után, de mégsem esik jól futni rajta!  

 Ha van lehetőséged, akkor a háttérben nyisd meg ezt a kis zenét és hallgasd!

www.youtube.com/watch

Kellemes, relaxációs zene. 

Reflexológia

Kevesen tudják, de a talpmasszázzsal rengeteg betegséget lehet kezelni.
Ugyanis a talp idegellátása rendkívül gazdag, több tízezer idegvégződés található rajta.
Ezért alkalmas arra, hogy rajta keresztül a szervezet egészét kezeljék.
Minden szervnek megvan a pontos helye és gyógyítási módja a reflexológiában.  
 

A reflexológia eredete az ötezer évvel ezelőtti Kínába vezethető vissza de találkozhatunk vele egyiptomi sírkamraábrákon, valamint inka oltárképeken is, ahol lejegyezték, mely betegségekre milyen zónákat kell masszírozni.

A reflexológusok szerint talpunk a test mikrokozmosza.
 

A lábfej önmagában is teljes rendszer, megtalálható rajta valamennyi reflexpont. Minden szervünk, testrészünk összeköttetésben áll a lábunkon található úgynevezett reflexpontokkal, melyek masszírozásával a legtöbb betegség eredményesen kezelhető.
Ha csak fele annyi időt szánnánk a lábunkra, mint amennyit például a fejünkkel foglalkozunk, sokkal harmonikusabb lenne az életünk.
A talpon keresztül az emberi test minden egyes részére hatni lehet, a lábfej megfelelő pontjainak ingerlésével távolhatásokat érhetünk el az egész szervezetben. A talp masszírozásakor a reflexpontokra gyakorolt nyomás ingerületet küld a vele összeköttetésben levő szervek, mirigyek és idegek felé, növelve az adott zónához tartozó szerv anyagcseréjét, vér- és nyirokkeringését. A kezelés elősegíti a salakanyagok távozását, oldja az energiablokkokat, a felgyülemlett feszültséget, ily módon mozgósítja a szervezet öngyógyító erőit. Egyórás masszázs az egész szervezet működésére kiegyenlítő, harmonizáló hatással van.

Jótékony hatása

Szabályozza a hormontermelő mirigyek működését és csökkenti az esetleges fájdalmakat. Pozitívan hat szív- és keringési panaszoknál is, kedvezően befolyásolja a légzőszervi (asztma, allergia), a hólyag-, a vesepanaszokat, az emésztési zavarokat, a reumát és a bőrproblémákat is. Serkenti a vér- és nyirokkeringést, ezáltal elősegíti a lerakódott salakanyagok távozását, és erősíti az immunrendszert. Energiákat tesz szabaddá, mellyel a tartás, és az arckifejezés is megváltozik. Lelki problémákban is segítséget nyújthat.
 

Nem ajánlott a talpmasszázs :
• gyulladt, visszeres lábon (embóliaveszély miatt)
• gombás lábon (fertőzés szétterjedhet)
• erősen dagadt, ödémás lábon
• törött/sérült lábon
• magas láz, vagy súlyos fertőző betegség esetén
• operáció előtt álló betegen
• pacemakert viselőkön
• a vénák, visszerek gyulladása esetén
• súlyos szívbetegség, veszélyeztetett terhesség esetén
• daganatos betegségben  
 

A Mezítlábas park egy érdekesen kialakított park ahol arra biztatnak minket, hogy vegyük le a cipőt és mezítláb sétáljunk végig egy tematikus útvonalon.

21 féle járófelületen szerezhetünk tapasztalatot a talpi érzékelésből.

Egy szakaszon érdes bazalt kövek jelentenek kihívást, másutt süppedős tőzegben hagyhatjuk ott lábunk nyomát, vagy ha kedvünk van bebátorkodhatunk a patakba is, érzékelhetünk itt a hűvöset, vagy éppen a napsütötte domboldalon a téglaburkolat melegségét. Megtapasztalhatjuk milyen nehéz egy hosszában hasított, sima fafelületen egy dombocskára feljutni, és mennyiben változik a helyzet, ha keresztbe fektetett hasábokon próbáljuk meg ugyanezt. Az egyensúlyozás képessége is rendre próbára kerül.

Alkalmunk lesz megfigyelni, hogy testtartásunk is megváltozik cipő nélkül, a kezdeti bizonytalan lépések 25-30 perc elteltével a sétaút végén, magabiztos természetes járássá változnak. Talán magasabbak is lettünk ennyi idő alatt? Tény, hogy a mezítláb járás összetettebb izommunkát kíván meg mintha ezt cipőben tennénk, jótékony hatással van testtartásunkra.

Jó móka, hasznos kikapcsolódás lehet kicsinek és nagynak, egy kellemes családi program.

A járófelületek mellett elhelyezett tájékoztató táblákról kapunk információt a burkolatokról, annak tulajdonságairól.

A Mezítlábas parkot Fejér megyében Tabajdon - 45 km távolságra Budapesttől - lehet felkeresni, a bejárat rögtön a falu közepén, a híd és Nepomuki Szent János szobra mellett van. Ingyenesen látogatható.

 

Tabajd, Petőfi Sándor utca 2.

GPS koordináták:
N 47. 28,02797
E 18. 82,40827
 

Bővebben: mezitlabaspark.hu/