Nahát miket találtam. 

1. Bekerültem a médiába. :)

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/terjednek-mezitlabas-cipok

2. Kb. velem egyidőben valaki elkezdett egy mezítlábas életstílus oldalt: 

http://www.mezitlab4ever.atw.hu/

3. Az Index fórumán is található egy kapcsolódó topic:

http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=50&t=9102930&na_order=

Ma dél körül kimentem kicsit futni, amiből egy másfél órás séta lett, ebből kb. 1 óra mezítláb, a többi huaracheban és kb. 20 perc kocogva(kb. 4x 5 perc), mert futásnak nem nevezném, amit most műveltem. :) AMikor éreztem, hogy kezdenek bemerevedni a vádliaim, akkor abbahagytam, hogy ne hajtsam szét magam, mint tavasszal. 

Az elején alig éreztem a kisebb lábujjaimat a hideg, árnyékos aszfalton, de aztán bemelegedett. Igyekeztem lassan futni, hogy a pulzusom ne menjen az egekig, meg a technikára akartam figyelni, meg a ritmusra, nem a sebességre. 

Mostanában egyre többször gondolok arra, hogy vajon van-e értelme a sebességet hajszolni? Miért nem elég a mozgás öröme? Hova sietünk? Tudom hogy motiválhat az iső, mert megmutatja, hogy edzettebbek lettünk, illetve mérhetővé teszi a fejlődésünket, de valahogy a másik fele is megfordult most a fejemben. 

A járdán egyre több gesztenye és falevél hever, a nagyréten meg lenyírták a füvet jó rövidre így isteni volt sétálgatni a kicsit nyirkos fűben és a szikrázó napsütésben. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.